MENU

Elhanyagolt 'dzsungelből' LOVARDA

A főváros repülőterének közvetlen térségében megszámlálhatatlanul sok lovas létesítmény működik. Ezek egyike a Fábiáncsics pár birtoka. Anno a terület a Lázár fivéreké volt, alapvetően szinte minden megvan a lovakkal való munkához, ígaz a régebbi szabadtéri pálya elérése némi sétát igényelt. Folyamatosan keresték a bővítés lehetőségeit, ami aztán 2016-ban sikerült. Közvetlen szomszédságukban több kisebb terület megvásárlásával és egyesítésével adottá vált a fejlődés alapja.
Az említett régi "zártkerti" területek meglehetősen elhanyagoltan várták jobb sorsukat, a növényzet átvette a hatalmat, és sok érdekes tárgy is hevert szerteszét. Innen indulva, apró lépésekkel alakult át a terület. Először is lomtalanítás keretében a fellelt dolgokat kellett elszállítattni, aztán másik konténerben az egyéb törmeléket, szemetet, végül a fémhulladék átvevőket is "megajándékoztuk" alapanyaggal. A gyomok, terjedő gyökérsarjak tisztítása után végre átláttuk a felületet, következhetett az érdemi építkezés.

Nem véletlenül nevezeik a környéket "Ferihegynek", a mi terepünk is adott lejtésviszonyokat mutatott, amely a lovaspálya kialakításához túl sok volt. Némi számolgatás, ellenőrző mérések után meghatároztuk a leendő pályasíkot, méreteket. Egyértelművé vált, hogy L-alakban (egyik rövid és hosszú oldal mentén) támfal kialakítására van szükség ahhoz, hogy "bevágás-töltés" földmunkával elérjük a kívánt felületi szinteket.

Az alkalmantkénti kiadós csapadék megmutatta, hogy jó a lejtés, de azt is, hogy vízgyűjtő-szivárgó rendszer nélkül később károsodhatna a pálya. Helyükre kerültek a szükséges csövek, következhetett a pálya rétegeinek kialakítása. A megrendelővel korábban közösen kikísérletezett és beváltnak mondható felülethez igazítottuk a felhasznált anyagok mennyiségét, minőségét. Annak rendje és módja szerint egymásra kerültek a szükséges vastagságban a különböző rétegek, legfölül a ma már talán elvártnak tekinthető legjobb hazai homokkal, természetesen textiladalékkal kiegészítve.

Mivel a homok-textil keverék csak nedves állapotban ad ideális lovagló felületet, megfelelő teljesítményű öntözőfejek szőrják a vizet szükség szerint. Az újonnan kialakuló istállóba költöző lovasok (többek között a Nemzeti Lovarda átalakítása miatt is) naponta érdeklődtek, hogy mikor vehetik már birtokba a pályát? Néhány nap intenzív öntözés, folyamatos pályakarbantartó adapteres "simítás", valamint hengerezés után már nem volt akadálya, hogy megkezdjék a munkát az új felületen. Igaz, az elején még csak egyszerű, idomító munkával, mostanra pedig teljes intenzítással dolgozhatnak már.  

Új pálya, új istálló, de még nincs vége, hiszen új karámok, futószárazó hely, belső útrendszer, zabsiló, napelemek is épül(nek) majd. 
Ezen túlmenően a szükséges helyeken új kerítések, tereprendezés, növényültetés igazolják, hogy a tulajdonosok modern, jól működő lovardát kívánnak itt hosszú távon üzemeltetni! Kitartást, szerencsét hozzá!

Raffai János
2016. december eleje